A „tömegpánik” és a „tömeghisztéria” a médiából jól ismert kifejezések. Sajnálatos módon, a múltban történtek olyan tragikus események, melyek során több tucat vagy akár több száz ember halt meg. Emberek, akik egy nagy – menekülő – tömeg részét képezték. Joggal merül fel a kérdés, hogy miként eshetnek pánikba az emberek? Illetve, hogyan lehet észrevenni egy ilyen helyzetet, és milyen viselkedés segíthet ilyenkor?
Mi is az a tömegpánik?
Általában a tömegpánik kifejezés alatt olyan, gyakran tragikus kimenetelű körülményt értünk, aminek a kiinduló alapja (egyúttal előfeltétele) az, sok ember tartózkodik kis alapterületen. Ez a térbeli nyomás az egyik fő oka lehet egy esetleges tragédiának. Valójában azonban ennek a „sűrűsödésnek” egy mediátor hatása van, hiszen a fő előzmény szinte minden esetben egy veszélyes történés (trigger), amely a tömeg nagy részének kontrollálatlan menekülését eredményezi. Ilyenek lehetnek például: tűz, zivatar, műszaki hiba, építészeti/statikai hiba, bombariadó vagy terrorcselekmény.
Hogyan bukkan fel?
A tömeg egyes résztvevői ilyenkor a túlélési ösztöntől vezérelve próbálnak menekülni és kijutni a veszélyzónából. Ez önmagában nem vált ki pánikot, a menekülés ilyen helyzetben egy természetes reakció. A pánikállapot a csoportban lévő egy-egy személynél jelentkezik, és az irracionális döntések, a pánik sújtotta kétségbeesett menekülés vagy a pánikmerevség kombinációján keresztül jelenik meg. Ilyen esetben az érintett személy gyakran nem reagál, vagy nem lehet vele érdemi kapcsolatot létesíteni (lefagy). Az egyéni pánik állapota ugyanakkor nem „fertőző”.
Egyes szociológusok félrevezetőnek tartják a „tömegpánik” kifejezést: Dirk Helbing szerint „a katasztrófa gyakran nem akkor következik be, amikor az emberek pszichológiai pánikba esnek. A halálozások elsősorban fizikai és nem pszichológiai hatások következményei.” A tömeg veszélye voltaképp a fizikai erőben rejlik, amely hullámokban terjed át emberről emberre, és így egy hatalmas, kontrollálhatatlan erő alakul ki. Ebben a tömegben már senki sem tudja irányítani saját mozgását, az embert előre-hátra mozgatja a sokaság, melynek eredményeképpen többen elesnek, és nehezen vagy egyáltalán nem tudnak felkelni. A mozgó tömeg különösen veszélyessé válik, ha túl sok ember próbál egyszerre átpréselni egy szűk kijáraton. Ekkor jelentkezik az üvegnyak-hatás.
Pánikhelyzetben mi a helyes viselkedés?
Egy körültekintő biztonsági koncepcióban többféle be- és kiút van kijelölve és megtervezve a tömeg számára. Ezáltal lehetőség kínálkozik a szűk átjárók sűrűségének (az üvegnyak-hatás) csökkentésére. Ugyanakkor, ha tömegkatasztrófa alakul ki, rendkívül fontos, hogy a – körülményekhez képest – lehető legnyugodtabbak maradjunk, és ne rohanjunk értelmetlenül a tömegben. Az is segít, ha (preventív jelleggel) memorizáljuk, de legalább megtekintjük rendezvény bejáratánál kihelyezett vészhelyzeti táblákat és a menekülési útvonalakat, illetve azt, hogy hol található az elsősegély/ egészségügyi központ. Ezeknek az információknak köszönhetően nem csak nyugodtabban és biztonságosabban tudunk cselekedni, hanem információkkal tudunk ellátni másokat is, akik a fentiekre nem vették a fáradtságot. Az adekvát viselkedés egyik kulcsa a felelősségvállalás. Azok ugyanis, akik felelősséget éreznek másokért (például saját gyermekeikért), kevésbé esnek olyan gyorsan pánikba, mint mások.
Tömegpánik-helyzetet szimulálni csaknem lehetetlen. Azt azonban meg lehet tenni, hogy mérlegeljük egy ilyen katasztrófa lehetőségét, és mentálisan felkészülünk. Ennek köszönhetően pedig egy váratlan eseményre lazábban, nyugodtabban és racionálisabban leszünk képesek reagálni.
Egy tapasztalt, profi őrző-védő csapat nagyban hozzájárulhat egy rendezvény embertömegeinek biztonságos koordinálásához, megelőzve ezzel a tömegpánik kialakulását.
